2024. december 2-án ellátogatott iskolánkba Dr. Acsády László neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Jelenlegi kutatása az agykéreg és a talamusz közötti interakció vizsgálatára összpontosít, előadása során ezekbe a kutatásokba nyerhettünk bepillantást. Emellett többet tudhattunk meg az emlékezésről, egymás megértéséről, valamint az ébredés és a stressz közötti összefüggésről.

Az emlékeink számos hasznos információt tárolnak számunkra, amit nap mint nap felhasználunk. De hogyan is történik az emlékezés? Hogy ezt megértsük, az emberi idegrendszerbe elektródokat vezetve mérni tudjuk az idegsejtek aktivitását. Egy kísérlet során különböző videórészleteket játszottak le egymás után egy alanynak. Megkérdezték tőlünk, hogy mely videóknál lesz nagyobb a vizsgált sejt aktivitása. Jót szórakoztunk, amikor kiderült, hogy a sejt a Simpson család című sorozatból készült részletekre mutatott aktivitást. Később ki is derült, miért: az alanynál epilepsziára utaló jeleket érzékeltek, ezért választották őt a kutatáshoz. Ezután az alanynak vissza kellett emlékeznie a látott videókra, a kísérlet kimutatta, hogy a sejtek az emlék kimondása előtt aktiválódnak, továbbá az eseményt kódoló idegsejtek aktívak az átéléskor és a felidézéskor is.

Egy régebbi (1953-as) eset az epilepsziával kapcsolatban H.M. memóriakárosodása. H.M. egy biciklibaleset következtében súlyosbodó epilepsziás rohamokkal küzdött, amitől már a mindennapi életét sem tudta rendesen élni, így orvosokhoz fordult. A tudósok tudták, hogy a hippocampusból ered a probléma, csak az nem volt világos, hogy melyik oldalról is, mivel a hippocampus az agy mindkét oldalán jelen van. Ezért H.M.-nek mindkét oldalról eltávolították, az epilepsziás rohamok meg is szűntek, ám a műtét után kiderült, hogy H.M. ezek után nem volt képes emlékezni. A balesete utáni, a beavatkozást megelőző 11 évet csaknem teljesen elfelejtette. Az intelligenciája, személyisége és lexikális tudása nem változott, ahogy a hosszútávú emlékei is megmaradtak. Ez azzal magyarázható, hogy a hosszútávú emlékek idővel elvándorolnak az agy más területeibe.
A mindennapi kommunikációhoz alapvető feltétel egymás megértése. Az előadás megmutatta, hogy egymás megértéséért a tükörsejtek felelősek. Ugyanaz az idegsejt kódolja azt, amit csinálunk, és amikor látjuk, hogy más csinálja ugyanazt. Viszont fontos, hogy a sejt nem a mozdulatot, hanem annak az értelmét kódolja, valamint a tükörsejt válaszol a látványra, hangra és a mozdulatokra is.

Végül a Poszt-Traumatikus Stressz Szindróma (PTSD) működésére és tüneteinek csillapítására fókuszáló kutatást mutatta be nekünk Dr. Acsády. A kutatást egereken végezték, melyeknek génmódosítással a hippocampusukban létrehoztak egy zöld szemesostorosból átvett fehérjemotort, mely fény hatására képes mozogni. Ezzel a sejtek közötti ingerátvételt lettek képesek csillapítani, illetve megállítani, az idegsejtek között lévő ioncsatornák bezárásával, melyet a motor fény hatására bezárt. A kísérletben az egereket rókaszagnak tették ki, mely genetikailag kódoltan stressz alá helyezte őket, PTSD-t kaptak. Az egerek egyik csoportjával nem tettek semmit, azok nehezen aludtak el, többet járkáltak, sokszor lefagytak a kapott stressz hatásaként a kísérlet utáni napokban. A másik csoport agyaiba üvegszálkábelt ültettek, mellyel a módosított sejteket megvilágították. Tapasztalták, hogy a stressz okozást követő egy órás kezelés után teljesen eltűntek azok a tünetek, melyeket az első csoport még hetekig produkált. Ezzel a kísérlettel igazolták azt, hogy a PTSD kialakulásában fontos szerepet játszik a hippocampus, és azt, hogy a betegség ilyen módon megfékezhető, mely nagy tudományos felfedezés.

Az előadást a diáksereg nagy érdeklődéssel fogadta, nem telt el úgy pár perc, hogy ne emelkedett volna föl kéz, amit mindig teljes, jól érthető válasz követett. Ezúton is szeretnénk megköszönni előadását Dr. Acsády Lászlónak, az MTA Alumni Programnak és az iskolának, rengeteg diákot inspiráltak az előadás megtartásával, köszönjük!

Török Lilla Petra, Borbély László István (a 11.b tanulói)